A lefelé hajló görbe piramis

A piramis kérdéskörben nagyon sok cikk, előadás, könyv jelenik meg napról napra. Mégis érdekesnek találom, hogy a megjelenések kizárólag a négyzet alapú egyenes piramisokról szólnak.
(Korábban a lépcsős piramist, melynek egy oldalán található éleire egy közös síkot lehetett helyezni, is egyenes piramisnak tekintettem. Egyiptomi utamon tapasztaltak alapján ez nincs így.)

 

Egyenes piramis

Úgy gondolom, itt az ideje, hogy a piramissal kapcsolatos tudásunkat magasabb szintre emeljük. De előbb nézzük meg, ismételjek át, a négyzet alapú, egyenes piramis sajátosságait.

 

  1. Az egyenes piramisok oldala kivétel nélkül nagyon pontosan Észak-Déli irányban vannak tájolva. A piramis alapjául szolgáló négyzet két szemközti oldala párhuzamos az Észak-Déli iránnyal.
    Valóban, ha modellpiramist építünk, mérhetjük, hogy piciny elfordítással drasztikusan csökken a piramis által generált, befogott energia mértéke.
    Probléma: A nagyon pontos tájolás szükséglete egyben hatalmas gondot is okoz. Ugyanis a Föld lemezeinek mozgása általában nem egyezik ezzel az iránnyal. A lemezek gyakran nem csak egyszerűen irányt tartva mozognak, hanem szépen lassan el is fordulnak. Az elfordulás következménye, hogy az egyenes piramisaink az elfordulás függvényében veszítenek az optimális helyzetükből. Az évezredek múlásával egyre nagyobb gond az egyenes piramisok elfordulása.
    Megoldás lehetne, ha létezne olyan piramis, amely nem igényel ilyen pontos tájolást.
  2. Az egyenes piramisok általában 3 db gyógyászati, fizikai közérzet jevítást szolgáló kezelésre alkalmas helyiséget tartalmaznak. Egy közel a piramis alap síkjához. A következő a megépített piramis alapfelszín feletti részének tömegközéppontjában. És végül az alapsíkra tükrözött tömegközéppont mélységében. Az alapsík környezetében lévő gyógyító helyiség szolgál a beteg, a kezelni kívánt személy felkészítésére. Gyermekek és felnőttek kezelése esetén is ugyanez a kezdő hely.
    Ha elemezzük a kezdő hely szerepét a gyógyításban, fizikai közérzet javításban, akkor minden esetben az aktuális élet gondjait kezelhetjük itt.
    Ha egy kicsit kutatunk, találhatunk rá utalást, hogy a felső tömegközéppontbeli helyiséget például Dél-Amerikában szülőszobaként használták. Vagyis ez egyben a gyermekek 2. szintű kezelésének helye. Az alsó, a felszín alatti gyógyító hely pedig a felnőtt emberek gyógyítására szolgál. Mindkét esetben az adott személy, gyerek vagy felnőtt előző életeit tudjuk kezelni.
    Probléma: Ha megvizsgáljuk az ember működését, akkor felfedezhetjük, hogy az ember a betegségeinek alapját alkotó karma alapján nem csak a saját aktuális vagy előző életeiből gyűjtheti be, hanem örökölheti a szüleitől is. Az apjától vagy az anyjától. És nem csak a saját apjától és anyjától, hanem a teljes felettük álló családfából. (Általában maximum 7 szintről beszélünk. De találkoztam olyan esettel, amikor 13-dik szintre kellett visszamenni. Ennél messzebb még nem kellett, de egyáltalán nem biztos, hogy a későbbiekben sem kell majd!) Tehát gyógyító helyiség kellene a szülői karmák kezelésére is. Mind a gyerek, mind a felnőtt lakosság számára. Ha ezt az igényt is figyelembe vesszük, akkor olyan piramisra lenne szükségünk, amely az egyenes piramis 3 gyógyító helyisége helyett 5 gyógyító helyiséggel rendelkezik. Egy az előkészítésre felnőttek és gyermekek esetén. És további kettő-kettő a gyermekeknek és a felnőtteknek.
  3. Az egyenes piramisok esetén a megvalósításból láthatjuk, hogy nagyon fontos a minél pontosabb alap négyzet, a minél pontosabb szimmetria, az optimális oldal hajlásszög megtalálása. Minél pontosabban készítjük el piramisunkat, annál hatékonyabban fog működni.
    Probléma: De mi van, ha nem tudjuk pontosan megépíteni az alapnégyzetet? Vagy mi van, ha a szimmetriában csúszunk el és/vagy a dőlésszögben? Nos az egyenes piramis nagyon ki van hegyezve a pontos építésre.
    Megoldás lehetne, ha nem kellene ennyire odafigyelni a részletekre.

Nos, az egyenes piramis értékelésénél láthatjuk, hogy ezek a fantasztikus építmények szűk keresztmetszetek tömegével állítanak minket szembe.

 

Javaslom, keressünk valami olyan piramist, ami tudja, mindazt, amire igényünk lenne. Biztosan találunk a sokféle megépített piramis közül.

 

A görbe piramis

Ha megvizsgáljuk Egyiptom piramisait, találunk egy kakukktojást. Egy olyat, ami elüt társaitól. Ez a Szeneferunak tulajdonított Görbe Piramis. Angol nevén Bent Pyramid.

 

Érdekes, hogy ez a piramis a IV. fáraó dinasztia idején keletkezett és az is, hogy az egyiptomi piramisok közül ez a 4-dik legnagyobb a 188,97 m-es alap oldalával.

 

Nem készült több hasonló Egyiptomban. Nem is tökéletesítették ezt a változatot a későbbi fáraók és építészeik. De vajon miért nem?

 

A Görbe piramis Dahshur-ban található.

 

A Görbe piramis leírása a Gyógyító piramis kötet 45. oldalán:

 

Egy kis kitérő, mielőtt megnéznénk a leírást. Max Toth – Greg Nielsen: „Pyramid Power, The Secret Of The Ancients Revealed ...” című munkájuk alapmű a piramis energiával foglalkozók körében. Az első kiadás 1974-ben jelent meg. Főként az egyenes piramisokkal foglalkozik.

 

A kötet megjelent magyarul. Max Toth – Greg Nielsen: „Gyógyító Piramis” címmel. „A múlt kincse, a jövő forrása: A piramis energiája.” alcímmel. Kiadta a Hungalibri Könyvkiadó 1985-ben. ISBN száma: 963 9021 38 5 A kötetet fordította: Schidló Éva.

 

Az eredeti kötetet és a fordítást is élmény olvasni. Teljes szívvel ajánlom  a témában érdeklődőnek. (Mindössze ezzel a közel fél oldallal nem értek egyet.)

 

2015-ben a könyv angol, német nyelven még hozzáférhető például a www.amazon.com hálózatában. A magyar nyelvű változat már csak antikváriumokban fordul elő.

 

„A Görbe Piramis

A Görbe – más néven Hibás, Tompaszögű vagy Rombusz – Piramis a csoport másik tagjától déli irányban magasodik, és egyértelműen Szeneferunak tulajdonítják. A dolog úgy fest, hogy eredetileg ezt a piramist geometriailag tökéletes gúlának szánták, ám rejtélyes okból elkapkodták az építkezést, méghozzá annyira lóhalálában dolgoztak a végén, hogy el sem mentek a tervezett magasságig. Ezt a nemes leegyszerűsítést körülbelül a piramis csúcsa felé vezető út felénél hajtották végre, ahol is a dőlésszög 45º31’-ről hirtelen átcsap 43º21’-be. Szokás megjegyezni még, hogy nincs pontosan betájolva a négy égtáj felé sem. 188,9 m alapú négyzetre épült, így a Görbe Piramis olyan 102,4 m magas lett volna. Kívül még ez állt ellen a legjobban az idők viharának. Egyetlen más piramis sem őrzött meg ennyit eredeti burkolatából.”

 

Ha alaposan megvizsgáljuk ezt az egyetlen szakaszt, hamar rájöhetünk, itt valami nem stimmel. Egy elrontott piramis, ami nincs is pontosan tájolva és a legjobb állapotában maradt fenn? Hogy lehetséges, hogy erről a piramisról nem szólnak a tudományos cikkek tömegei? Egyáltalán hogyan lehetséges ilyet leírni?

 

Bennem volt egy kis ördög, amikor olvastam e szakaszt, ami azt mondta, hogy ez az állítás nem igaz. Ez a rész mese. Nagy, híres szerzők tollából származó mese. Mai eszemmel inkább azt mondanám, hogy aki ezt írta, az nem foglalkozott behatóbban ezzel a piramissal, de mindenképpen akart róla írni. Szerintem jobb lett volna csönben maradni. Vagy szimplán leírni a méret adatait és hogy hol található.

 

Még egy ok, ami bizonyítja az állításomat. A Föld felszíne alatti kamrák kialakítása.

Egy a Föld felszíne alatt közvetlenül. Igen, ezt tudjuk, hogy a jelenlegi életek kezeléséhez, vagy más néven a kezelés előkészítésére alkalmas helyiségről beszélünk. Felnőtt és gyerek esetében is itt indul a kezelés.

Mélyen a Föld felszíne alatt található további két helyiség. A szimmetriatengelyhez az van közelebb, ami az alapsíkjához közelebb áll. És kicsit távolabb, ami a legmélyebben található.

A mélyebben található megfelel az eredeti dőlésszöggel elkezdett nagyobb piramis tömegközéppontjának. A szimmetriatengelyhez közelebb eső pedig megfelel a lecsapott piramis tömegközéppontjának. Ha nem tudatosan készült volna ilyennek a piramis, akkor egyetlen kamrát alakítottak volna ki a Föld alatt. De nem így van.

 

A kísérletezésnek úgy álltam neki, hogy biztosan tudtam, mire számíthatok.

 

A Görbe Piramist így tervezték. Az építők tökéletes munkát végeztek.

 

A modellkísérlet alapján kiderült. Ez egy olyan piramis, amit ±15º-ban eltérhet az Észak-Déli iránytól. Ezért nincs pontosan tájolva. A tervező, az építők ezzel akartak súgni. Vagyis ezt a formát nem szükséges pontosan tájolni. Ez az a forma, amely alól, ha elfordul a Föld, akkor is optimális helyzetben lesz. Még több 10 ezer év után is.

 

A mélyben fekvő két kezelő helyiség is ismerősen cseng. Ez pont az, amit keresünk. Ugyanis a Görbe Piramisnak 5 db kezelő helye van. Pont úgy, ahogy szeretnénk. Vagyis ebben a piramisban meg tudjuk oldani a családi karmán alapuló betegségek kezelését is.

 

Még egy eredmény, ha az épített modell piramisunk formájának szabályosságától eltérünk, az a létrehozott, keletkező piramis energia optimumát nem befolyásolja.

 

Az egyenes piramis megfelel az indián sátor formájának. A Görbe Piramis megfelel a mongol jurtának.

 

Az öszvér piramis

Kísérleteim során most is fa lécekből építem piramist. A Görbe Piramis modellje okozott némi fejtörést. Ugyanis a görbe forma miatt sokkal bonyolultabb formával állunk szembe. A bonyolultabb forma miatt a megfelelően stabil állapothoz sokkal több anyag beépítésére van szükségünk. A törés miatt mindenképpen merevíteni szükséges.

 

A szükséges merevítést úgy oldottam meg, hogy egy egyenes piramisra telepítettem rá a görbe piramist. Vagyis két, szorosan együttműködő piramissal dolgozom.

 

Érdekesnek találom, hogy a megépített piramisom hegyénél, ha ellenőrzöm a piramis energiát, akkor az öszvér piramis energiája a nagyobb. Az alap egyenes piramis energiája a kisebb. Vagyis a kettő együtt hatékonyabban dolgozik.

 

Továbbá több dolgot is nyertem. Az öszvér piramis ±15º-ban eltérhet az Észak-Déli iránytól. És az öszvér változatban megvan a szükséges 5 db gyógyító hely.

 

Próbáltam azzal is játszani, hogyha nem olyan pontosan dolgozom. Nos, a vártnak megfelelően kisebb alaki, formai, szimmetriabeli hibákat nyom nélkül tüntet el az öszvér változat.

 

A legnagyobb épített öszvér változat 1,9x1,9 cm lécekből készült. Alap oldal éle 2,6 méter.

 

A másik irányban kísérletezve készítettem 13 cm-es alapoldallal rendelkező pici egyenes piramist és erre építettem hurkapálcából a görbe változatot. A hurkapálca felépítmény hatására a piramis tetejénél erősebbé vált a sugárzás. Az erős meleg sugárzás átváltott még erősebb, kellemes hűvösre. A hurkapálcás változat ugyanúgy megengedi, lehetővé teszi a kisebb méretpontossági hibákat és a szigorú tájolástól való eltérést is.

A 13 cm-es oldal éllel rendelkező öszvér piramis építési leírása itt olvasható. A kis piramis egyenes része HOLD heggyel és a görbe része „A piramisok lelke” leírás szerinti 3-as típusú heggyel került kialakításra.

 

A Bent Pyramid-ról a neten sok részlet található. Íme, egy nagyszerű változat:

http://www.touregypt.net/featurestories/snefrubentp.htm

 

A görbe piramis elnevezés nem elég pontos. Időközben kiderült, hogy létezik olyan piramis is, amelynél a törésvonal felett rész oldalainak hajlásszöge nagyobb, mint a törésvonal alatti részé. Ezért a továbbiakban a görbe piramis név helyett a lefelé hajló görbe piramis nevet használom a Szeretet/Szerelem piramisokra. Az ellenpéldaként felhozott változatra pedig a felfelé hajló görbe piramis nevet. Ha jól emlékszem Dél-Amerikában építették. Egy bizonyos magasságtól kezdve a piramis oldalfalának meredeksége nagyobb, mint az addigi oldalfal meredeksége. Lépcsős piramisban van ilyen.

 

A Szeretet piramis

Egyiptomban igaz csak egyről tudok. De Európában található ilyen forma Visokoban, a kalotaszegi piramisok egyik tagja is ilyen, a Pilisben található Szívcsakra is ilyen, Balaton felvidéken is van ilyen formájú hegy. (Időközben fény derült arra, hogy a görbe piramist hívják Szeretet vagy Szerelem piramisoknak egy-egy piramisvölgyben. Arra is fény derült, hogy minden piramiscsúcsán Ley vagy másnéven Sárkány vonalak metszik egymást. A lefelé hajló görbe piramisok esetén ez mindig 2 db egymást 90 fokban metsző vonalcsoportot jelent.)

 

Miért van Szeretet piramisból ilyen kevés?

Minden piramis völgyben (olyan hely, ahol közel egymáshoz legalább 7 található) csak egy Szeretet, vagy lefelé hajló görbe piramist találunk. Ezt tapasztaljuk Visoko-ban, a Kalotaszegi piramisoknál, a Pilisben, a Balaton-felvidéken. 

 

 

Budapest, 2014. március 31.

Utolsó módosítás 2019. április 9.