Piramisok működésének, felhasználásának
alapjai
Talán kezdjük azzal,
mit nevezünk piramisnak?
A piramist
definiálhatjuk formai, alaki és energetikai szempontok szerint.
Formai, alaki
szabályok szerint a négyzet alapú szabályos, szimmetrikus gúlát
nevezzük piramisnak. Sokan túllépnek ezen a definíción és az alap és
az oldalél szögét is meghatározzák. A leggyakrabban szereplő szög
adat az 51 fok 52 perc és az 51 fok 51 perc 51 másodperc.
Energetikai
szempontok szerint piramisnak nevezzük az összes olyan testet, amely
környezetében és belsejében piramisra jellemző energiaáramlást lehet
érzékelni, mérni.
Nekem ez utóbbi
meghatározás a szimpatikusabb, ezért a továbbiakban az energia
szerinti definíciót veszem szabálynak, meghatározásnak.
A piramis alaki
követelményei
Kezdetben az ellenőrzéseim,
méréseim során csak négyoldalú, négyszög alapú piramisokkal
foglalkoztam. Valószínűleg hagyománytiszteletből.
Először az egyiptomi
nagy piramisnak építettem meg a méretarányos modelljét. Ezt alaposan
körbe mértem. Kívül is és belül is. A továbbiakban ilyen, vagy ehhez
hasonló jellemzőkkel bíró testeket kerestem. Próbáltam feszegetni a
határokat, mint a gyerek ahol lehet.
Először arra jöttem
rá, nem mindegy, milyen anyagból csinálom. Az első modell papírból
készült. Az jól működött. Aztán megcsináltam hurkapálcikából. Az is
jól működött. Ezt követően műanyag rudakat használtam. és teljesen
más eredményeket kaptam. Bár valami működött, de nem úgy, mint a
papírból és a fából készült esetén. Bennem az él a piramisokról
érdeklődésem kezdetétől, hogy piramist természetes anyagból
készítünk. Ilyen a papír, a fa, a kristályok, természetes kövek és
ásványok, a föld, az üveg, az égetett anyag (pl. cserép, tégla).
Illetve ezek keverékével. Valószínűleg nemezből is készíthetünk.
Hiszen az is természetes anyag.
Nálam a vas, a fémek,
a műanyag nem tartozik a piramis lehetséges építőanyagai közé. (Bár
voltam már olyan piramisban, ami pl. fémből készült.) Emlékszem,
amikor legelső lécalapú, beülős, fa piramisomat készítettem, az élt
bennem, hogy fém nem lehet benne. Sem szeg, sem csavar. Ami a
kivitelezést kicsit megbonyolította.
Szóval az anyag
meghatározása után térjünk vissza a formára.
A piramisok
csoportosítása alapvetően változott meg a 2018. év február 20 és
március 2 közötti egyiptomi zarándokutám során.
A piramisok
energetikája a kísérő fényjelenségek szerint alapvetően 6 féle
piramisformát ismerek a négyzet alapú változatoknál:
- Egyenes
oldalú - az indián sátorhoz hasonlatos piramis. általában ezt úgy
definiálom, hogy az oldal magasságvonala és az oldalél közé egyetlen
síkot lehet felfektetni, amelyben nincsen törés.
- Lépcsős
oldalú - ha a lépcsők éleire síkot fektetünk, akkor a kapott test
hasonlít az egyenes piramisra. (Jó kérdés, hogy a felfektetett
háromszögben van-e törés a magasságvonal mentén?)
- Lefelé
hajló görbe - amely a mongol jurtához hasonlatos, ahol a piramis
oldalában van egy törésvonal és a törésvonal fölött kisebb az oldal
hajlásszöge, mint alatta. Ilyen például az egyiptomi, angol nevén
„Bent
Pyramid”. Magyarban a görbe piramis elnevezés használatos.
(Nem elég körültekintő a magyar neve. Később látjuk létezik más
görbe forma is.) Görbe piramisok terén járatlan
egyiptológusok (vannak köztük nagy nevek is) ez utóbbi piramist
leszólják, hogy az építtetőnek elfogyott a pénze és egyébként sincs
olyan pontosan tájolva, mint a többi. „Piramisok működése haladó
szinten" írásomban láthatjuk, hogy a „Bent Pyramid” nem véletlenül
készült ilyennek. De mindent sorjában.
-
Lefele hajló görbe lépcsős változatban.
-
Fölfelé hajló görbe - itt is van törésvonal, de
a törésvonal fölött nagyobb az oldal hajlásszöge, mint alatta.
(Jelenleg Dél-Amerikában ismerek ilyet lépcsős piramis
kivitelben)
-
Fölfelé hajló görbe lépcsős változatban..
Ismereteim,
tapasztalatom szerint az egyenes piramis általában ismertebb. Ezért
az alapokat az egyenes piramis alapján írom le.
Nos, először nézzük
meg, mennyire lehet szétfeszíteni a ma ismert piramis definíciót.
Erre számtalan modellt építettem. Először az oldal hajlásszögekkel
játszottam. és arra a megállapításra jutottam, hogy lehet 20 fokos
és lehet 75 fokos vagy meredekebb oldalú a gúla. Minden esetben
piramis energiákat fogunk mérni, tapasztalni a modellünk
környezetében. Vagyis az oldal és alap közötti hajlásszög vérre menő
vitájának semmi értelme sincs. Az optimális hajlásszög érdekes, számomra még nyitott kérdés.
A továbbiakban az
általam épített és építendő szerkezeteknél igyekszem a már létező
piramisok arányos modelljeivel dolgozni.
Az oldal hajlásszög
után lépjünk tovább az alap négyszögre. Igen, tudom, hogy a
leírásokban, a megépített piramisokban a minél pontosabb négyzetre
törekednek. Mégis kérdés, hogy az alapnak mennyire szükséges
négyzetesnek lenni?
Itt először maradtam
a négyzetet közelítő négyszögnél. Még eddig nem sikerült olyan négyszög
alapú piramist előállítanom, amely nem hozott létre piramis energiát.
A négyzsög után következett a
szabályos téglalap alap. Az oldalak hajlásszögénél is a szimmetrikus
formánál. így a piramis csúcsa helyett élt kaptam eredményül.
Meglepett, hogy ennél a testnél is piramisenergiákat tapasztaltam.
Ha környezetünkben szétnézünk, találunk ilyen formájú családi
házakat. Az ilyen formájú családi házak újabb kérdéseket vetnek fel.
De erre is visszatérek.
A következő
kísérletben visszatértem a négyzet közeli formához. és kezdtem a
szögekkel játszani. Mi van akkor, ha az alap nem szabályos négyzet?
Attól még a kapott test piramisenergiákat produkál.
Szóval
a piramisnál sem szükséges feltétele a működésnek a tökéletes
piramis elkészítése.
Ha már piramist
lécekből építünk, akkor kérdés lehet a piramis csúcsának
kialakítása? A téma önmagában is igen nagy, ezért önálló írásban
bontom ki. Itt álljon csak annyi, hogy fa lécek segítségével
összesen 6 féleképpen tudunk piramishegyet létrehozni. A 6 féle
kialakításból 3 féle harmonikus (a NAP, a HOLD és a tömör hegyű) és
csak egy, ami minden esetben biztonságos (ez a HOLD hegyű /továbbá a
fából készült tömör hegyű/). Bár a nagy, megépített piramisok
általában a programozható csúcshegy formát alkalmazzák.
Összefoglalva.
Piramis energiához
nagyon könnyen hozzájuthatunk egy kevésbé szabályos négyszög alapú
gúla segítségével. Minél pontosabban dolgozunk, a testünk minél
szabályosabb lesz, a kapott piramisunk annál jobb hatásfokkal fog
dolgozni.
A piramis
működése
Az egyenes piramisok
mindkét félgömbön tájolva vannak. Az északi félgömbön az oldal
fekszik az észak-Déli vagy a Kelet-Nyugati irányban. A nagy,
megépített egyenes piramisok esetében probléma a nagyon pontos
tájolás mellett, hogy a földrészek mozognak és mozgásuk során el is
fordulnak. Vagyis kifordulnak az építéskor létrehozott optimális
helyzetükből. (A mért adatok szerint a Visokoban található Nap piramis
fordult el a legkevesebbet az ismert piramisok közül.)
Ha egyenes oldalú
modell piramist építünk, és a felhasználás során optimális
eredményeket akarunk kapni, akkor nagyon pontos tájolásra van
szükségünk. Erre is lesz majd megoldás, de ezt is később.
A következő kérdés a
piramisokban található kamrák
Az egyenes piramisban
több fontosabb kamrát találhatunk. Egyet a piramis alapjaihoz közel
(a Nagy piramis esetében Királynő kamrának hívják),
egyet a megépített piramis tömeg középpontjában (ennek ogyanott a
Király kamra a neve) és még egyet a piramis alap síkjára tükrözött
képzeletbeli piramis tömegközéppontjában (ennek az Alsó kamra neve többek között).
A tükrözött képzeletbeli piramist az alsó, első felharmonikusnak is hívjuk.
Létezik felső, első felharmonikus is, ha a piramist a felső csúcsára tükrözzük.
A felharmonikusok leírását más leírásban bontom ki - például a
Piramis tervezési segédletben.
Ha piramissal
folytatunk fizikai közérzet javító kezeléseket, akkor ez a 3 kamra a
lehetséges kezelő helyek egyenes oldalélű piramis esetében.
-
Az alapsík feletti szolgál - a kezelések
előkészítésére. Függetlenül attól, hogy gyerek vagy felnőtt
kezelését szeretnénk végezni. - a tömegközéppontokban végzett
gyógyítás során is.
-
Az épített piramis tömegközéppontjában lévő
kamrát a dél-amerikai piramisokban az irodalom és a regressziós
emlékek szerint is szülőszobának használták. Mert ott a rezgés közel
van az újszülött gyermek rezgéséhez. Vagyis ez a gyerekek
kezelésének helye (maximum 14 éves korig). A gyerekekre a megépített
fél hat erősebben. Léceknél készült piramisok esetében nagyon oda
kell figyelni, hogy gyerek ne tartózkodhasson huzamosabb ideig a
piramisban.
-
Az ettől idősebbek kezelési helye viszont az
alsó, un. halotti sírkamrában van. Meglepő, hogy a 3 kezelő hely
közül ez a tükörképben fekvő alsó sokkal erősebb, mint az épített
felső félbeli.
A kezelést lehet
befolyásolni. (Részben a programozott csúcskő is ezt a célt
szolgálja.)
A megépített
piramisokban erre is több helyet hoztak létre.
-
Egyet közvetlenül a piramis csúcsa alatt. Ezt
az építéskor általában befalazták. Később nem lehetett
megváltoztatni.
-
és további kamrákat a kezelő helyek felett.
Ezeknek az a szerepe, hogy a kezelt személytől, céloktól függően
további módosítókat (pl. kristályok, rezgésbeállító edények)
tudjanak elhelyezni.
Ezen kívül további
kamrák is előfordulhatnak. Részben olyan célzattal is, mint amire ma
a templomtornyok gömbjeit használják. üzenet a későbbi korok
emberének. Az akkori életről, használati tárgyakról, stb.
A piramisok
egyben tudástárak is. Mind egyéni (ha valaki rendelkezettt megfelelő
képességekkel és tudással), mind közösségi tudások vannak benne
rendszerezetten összegyűjtve. A dolog érdekessége, hogy a Földön
található piramisokban meglévő tudásban szinte ugyanúgy lehet
keresni, mint ahogy számítógépekkel keresünk például az egyes
országok kutató intézeteinek könyvtáraiban. A kereséshez
csak arra van szükségünk, hogy csatlakozzunk a lélekcsaládunk által
meghatározott piramishoz. (Kapcsolat a piramisokkal cikkben találjuk
a részleteket.)
A piramis
felhasználása
Nagyon sok
felhasználását ismerhetjük. Magok termő-, csíraképességének
növelése. Kések, pengék élezése. Növények szárítása. Stb. Ezeket
irodalmi élményeim alapján írom. Ezeket nem ellenőriztem
érdeklődésem hiányában.
Ami engem érdekel, az
a lakás célú felhasználás és később a fizikai közérzet javító
kezelések.
Fél évig aludtam
piramisban.
Tapasztalataim
szerint, ha a piramisban kapott energiát valamire felhasználtam,
hasznosítottam, akkor több napig egyfolytában képes voltam benne
aludni. Akár több héten keresztül is. Gondolok itt például
meditációra, mantrázásra. De ha nem voltak ilyen céljaim, akkor az
5. éjszaka után már nem tudtam elviselni. A fiam 14 éves korában 48
órára volt hitelesítve. Ha ezt túllépte, akkor orrvérzéssel jelezte,
hogy túltöltésre került.
A fél éves piramisban
alvás előtt terveztem egy piramis alakú lakóházat. Szerencsére nem
épült meg. Nem tudtuk volna elviselni az energiáit.
Miután van több olyan
családi ház, ami hasonlatos egy elnyújtott, téglalap alapú
piramishoz, azoknak szeretném javasolni, hogy a belsőépítészeti
megoldásokkal, szinteltolásokkal, gerendázattal, belső falak
segítségével próbálják ellensúlyozni a forma energetikáját.
A fizikai közérzet
javító kezelés önálló írásokként található meg a sorszámozott
fejezetekben. A kezelés eszközeinek leírása 1-től 5-ig és maga a
kezelés leírása a 6. és a 7. fejezetekben.
A kezelés
tanulmányozása előtt javasolom az elméleti alapot nyújtó piramisok
működéséről szóló írások áttanulmányozását. Segít az eljárás
megértésében, az eszközök helyes kialakításában és
beállításában.
Kapcsolatos
kutatási témák - tető szerkezetek
Látszólag nem is
gondolná az ember, hogy a tető szerkezetek meghatározzák a benne
lakó emberek egyensúlyát, harmóniáját, egészségét. A tető
szerkezeteknél az alábbi formákat lenne célszerű megvizsgálni:
- Négyzet
alapú - egyenes oldalú.
- Négyzet
alapú - lefele hajló görbe.
- Téglalap
alapú - egyenes oldalú.
- Téglalap
alapú - lefelé hajló görbe.
- A
szabályos sokszög (például ötszög, hatszög)
alapú piramisoknál még alapkutatásokra, a sokszög alapú
piramisok működési elvének megismerésére van szükség.
Budapest,
2014. február 22.
Utolsó
módosítás: 2024. július 9. |