Piramisok működésének, felhasználásának alapjai

Talán kezdjük azzal, mit nevezünk piramisnak?

A piramist definiálhatjuk formai, alaki és energetikai szempontok szerint.

 

Formai, alaki szabályok szerint a négyzet alapú szabályos, szimmetrikus gúlát nevezzük piramisnak. Sokan túllépnek ezen a definíción és az alap és az oldalél szögét is meghatározzák. A leggyakrabban szereplő szög adat az 51 fok 52 perc és az 51 fok 51 perc 51 másodperc.

 

Energetikai szempontok szerint piramisnak nevezzük az összes olyan testet, amely környezetében és belsejében piramisra jellemző energiaáramlást lehet érzékelni, mérni.

Nekem ez utóbbi meghatározás a szimpatikusabb, ezért a továbbiakban az energia szerinti definíciót veszem szabálynak, meghatározásnak.

 

A piramis alaki követelményei

Kezdetben az ellenőrzéseim, méréseim során csak négyoldalú, négyszög alapú piramisokkal foglalkoztam. Valószínűleg hagyománytiszteletből.

 

Először az egyiptomi nagy piramisnak építettem meg a méretarányos modelljét. Ezt alaposan körbe mértem. Kívül is és belül is. A továbbiakban ilyen, vagy ehhez hasonló jellemzőkkel bíró testeket kerestem. Próbáltam feszegetni a határokat, mint a gyerek ahol lehet.

 

Először arra jöttem rá, nem mindegy, milyen anyagból csinálom. Az első modell papírból készült. Az jól működött. Aztán megcsináltam hurkapálcikából. Az is jól működött. Ezt követően műanyag rudakat használtam. és teljesen más eredményeket kaptam. Bár valami működött, de nem úgy, mint a papírból és a fából készült esetén. Bennem az él a piramisokról érdeklődésem kezdetétől, hogy piramist természetes anyagból készítünk. Ilyen a papír, a fa, a kristályok, természetes kövek és ásványok, a föld, az üveg, az égetett anyag (pl. cserép, tégla). Illetve ezek keverékével. Valószínűleg nemezből is készíthetünk. Hiszen az is természetes anyag.

 

Nálam a vas, a fémek, a műanyag nem tartozik a piramis lehetséges építőanyagai közé. (Bár voltam már olyan piramisban, ami pl. fémből készült.) Emlékszem, amikor legelső lécalapú, beülős, fa piramisomat készítettem, az élt bennem, hogy fém nem lehet benne. Sem szeg, sem csavar. Ami a kivitelezést kicsit megbonyolította.

 

Szóval az anyag meghatározása után térjünk vissza a formára.

 

A piramisok csoportosítása alapvetően változott meg a 2018. év február 20 és március 2 közötti egyiptomi zarándokutám során.

 

A piramisok energetikája a kísérő fényjelenségek szerint alapvetően 6 féle piramisformát ismerek a négyzet alapú változatoknál:

-          Egyenes oldalú - az indián sátorhoz hasonlatos piramis. általában ezt úgy definiálom, hogy az oldal magasságvonala és az oldalél közé egyetlen síkot lehet felfektetni, amelyben nincsen törés.

-          Lépcsős oldalú - ha a lépcsők éleire síkot fektetünk, akkor a kapott test hasonlít az egyenes piramisra.  (Jó kérdés, hogy a felfektetett háromszögben van-e törés a magasságvonal mentén?)

-          Lefelé hajló görbe - amely a mongol jurtához hasonlatos, ahol a piramis oldalában van egy törésvonal és a törésvonal fölött kisebb az oldal hajlásszöge, mint alatta. Ilyen például az egyiptomi, angol nevén „Bent Pyramid”. Magyarban a görbe piramis elnevezés használatos. (Nem elég körültekintő a magyar neve. Később látjuk létezik más görbe forma is.)
Görbe piramisok terén járatlan egyiptológusok (vannak köztük nagy nevek is) ez utóbbi piramist leszólják, hogy az építtetőnek elfogyott a pénze és egyébként sincs olyan pontosan tájolva, mint a többi. „Piramisok működése haladó szinten" írásomban láthatjuk, hogy a „Bent Pyramid” nem véletlenül készült ilyennek. De mindent sorjában.

-       Lefele hajló görbe lépcsős változatban.

-          Fölfelé hajló görbe - itt is van törésvonal, de a törésvonal fölött nagyobb az oldal hajlásszöge, mint alatta. (Jelenleg Dél-Amerikában ismerek ilyet lépcsős piramis kivitelben)

-       Fölfelé hajló görbe lépcsős változatban..

 

Ismereteim, tapasztalatom szerint az egyenes piramis általában ismertebb. Ezért az alapokat az egyenes piramis alapján írom le.

 

Nos, először nézzük meg, mennyire lehet szétfeszíteni a ma ismert piramis definíciót. Erre számtalan modellt építettem. Először az oldal hajlásszögekkel játszottam. és arra a megállapításra jutottam, hogy lehet 20 fokos és lehet 75 fokos vagy meredekebb oldalú a gúla. Minden esetben piramis energiákat fogunk mérni, tapasztalni a modellünk környezetében. Vagyis az oldal és alap közötti hajlásszög vérre menő vitájának semmi értelme sincs. Az optimális hajlásszög érdekes, számomra még nyitott kérdés.

 

A továbbiakban az általam épített és építendő szerkezeteknél igyekszem a már létező piramisok arányos modelljeivel dolgozni.

 

Az oldal hajlásszög után lépjünk tovább az alap négyszögre. Igen, tudom, hogy a leírásokban, a megépített piramisokban a minél pontosabb négyzetre törekednek. Mégis kérdés, hogy az alapnak mennyire szükséges négyzetesnek lenni?

 

Itt először maradtam a négyzetet közelítő négyszögnél. Még eddig nem sikerült olyan négyszög alapú piramist előállítanom, amely nem hozott létre piramis energiát.

 

A négyzsög után következett a szabályos téglalap alap. Az oldalak hajlásszögénél is a szimmetrikus formánál. így a piramis csúcsa helyett élt kaptam eredményül. Meglepett, hogy ennél a testnél is piramisenergiákat tapasztaltam. Ha környezetünkben szétnézünk, találunk ilyen formájú családi házakat. Az ilyen formájú családi házak újabb kérdéseket vetnek fel. De erre is visszatérek.

 

A következő kísérletben visszatértem a négyzet közeli formához. és kezdtem a szögekkel játszani. Mi van akkor, ha az alap nem szabályos négyzet? Attól még a kapott test piramisenergiákat produkál.

 

Szóval a piramisnál sem szükséges feltétele a működésnek a tökéletes piramis elkészítése.

 

Ha már piramist lécekből építünk, akkor kérdés lehet a piramis csúcsának kialakítása? A téma önmagában is igen nagy, ezért önálló írásban bontom ki. Itt álljon csak annyi, hogy fa lécek segítségével összesen 6 féleképpen tudunk piramishegyet létrehozni. A 6 féle kialakításból 3 féle harmonikus (a NAP, a HOLD és a tömör hegyű) és csak egy, ami minden esetben biztonságos (ez a HOLD hegyű /továbbá a fából készült tömör hegyű/). Bár a nagy, megépített piramisok általában a programozható csúcshegy formát alkalmazzák. 

 

Összefoglalva.

Piramis energiához nagyon könnyen hozzájuthatunk egy kevésbé szabályos négyszög alapú gúla segítségével. Minél pontosabban dolgozunk, a testünk minél szabályosabb lesz, a kapott piramisunk annál jobb hatásfokkal fog dolgozni.

 

A piramis működése

Az egyenes piramisok mindkét félgömbön tájolva vannak. Az északi félgömbön az oldal fekszik az észak-Déli vagy a Kelet-Nyugati irányban. A nagy, megépített egyenes piramisok esetében probléma a nagyon pontos tájolás mellett, hogy a földrészek mozognak és mozgásuk során el is fordulnak. Vagyis kifordulnak az építéskor létrehozott optimális helyzetükből. (A mért adatok szerint a Visokoban található Nap piramis fordult el a legkevesebbet az ismert piramisok közül.)

 

Ha egyenes oldalú modell piramist építünk, és a felhasználás során optimális eredményeket akarunk kapni, akkor nagyon pontos tájolásra van szükségünk. Erre is lesz majd megoldás, de ezt is később.

 

A következő kérdés a piramisokban található kamrák

Az egyenes piramisban több fontosabb kamrát találhatunk. Egyet a piramis alapjaihoz közel (a Nagy piramis esetében Királynő kamrának hívják), egyet a megépített piramis tömeg középpontjában (ennek ogyanott a Király kamra a neve) és még egyet a piramis alap síkjára tükrözött képzeletbeli piramis tömegközéppontjában (ennek az Alsó kamra neve többek között). A tükrözött képzeletbeli piramist az alsó, első felharmonikusnak is hívjuk. Létezik felső, első felharmonikus is, ha a piramist a felső csúcsára tükrözzük. A felharmonikusok leírását más leírásban bontom ki - például a Piramis tervezési segédletben.

Ha piramissal folytatunk fizikai közérzet javító kezeléseket, akkor ez a 3 kamra a lehetséges kezelő helyek egyenes oldalélű piramis esetében.

-          Az alapsík feletti szolgál
- a kezelések előkészítésére. Függetlenül attól, hogy gyerek vagy felnőtt kezelését szeretnénk végezni.
- a tömegközéppontokban végzett gyógyítás során is.

-          Az épített piramis tömegközéppontjában lévő kamrát a dél-amerikai piramisokban az irodalom és a regressziós emlékek szerint is szülőszobának használták. Mert ott a rezgés közel van az újszülött gyermek rezgéséhez. Vagyis ez a gyerekek kezelésének helye (maximum 14 éves korig). A gyerekekre a megépített fél hat erősebben. Léceknél készült piramisok esetében nagyon oda kell figyelni, hogy gyerek ne tartózkodhasson huzamosabb ideig a piramisban.

-          Az ettől idősebbek kezelési helye viszont az alsó, un. halotti sírkamrában van. Meglepő, hogy a 3 kezelő hely közül ez a tükörképben fekvő alsó sokkal erősebb, mint az épített felső félbeli.

 

A kezelést lehet befolyásolni. (Részben a programozott csúcskő is ezt a célt szolgálja.)

A megépített piramisokban erre is több helyet hoztak létre.

-          Egyet közvetlenül a piramis csúcsa alatt. Ezt az építéskor általában befalazták. Később nem lehetett megváltoztatni.

-          és további kamrákat a kezelő helyek felett. Ezeknek az a szerepe, hogy a kezelt személytől, céloktól függően további módosítókat (pl. kristályok, rezgésbeállító edények) tudjanak elhelyezni.

 

Ezen kívül további kamrák is előfordulhatnak. Részben olyan célzattal is, mint amire ma a templomtornyok gömbjeit használják. üzenet a későbbi korok emberének. Az akkori életről, használati tárgyakról, stb.

 

A piramisok egyben tudástárak is. Mind egyéni (ha valaki rendelkezettt megfelelő képességekkel és tudással), mind közösségi tudások vannak benne rendszerezetten összegyűjtve. A dolog érdekessége, hogy a Földön található piramisokban meglévő tudásban szinte ugyanúgy lehet keresni, mint ahogy számítógépekkel keresünk például az egyes országok kutató intézeteinek könyvtáraiban. A kereséshez csak arra van szükségünk, hogy csatlakozzunk a lélekcsaládunk által meghatározott piramishoz. (Kapcsolat a piramisokkal cikkben találjuk a részleteket.)

 

A piramis felhasználása

Nagyon sok felhasználását ismerhetjük. Magok termő-, csíraképességének növelése. Kések, pengék élezése. Növények szárítása. Stb. Ezeket irodalmi élményeim alapján írom. Ezeket nem ellenőriztem érdeklődésem hiányában.

 

Ami engem érdekel, az a lakás célú felhasználás és később a fizikai közérzet javító kezelések.

 

Fél évig aludtam piramisban.

Tapasztalataim szerint, ha a piramisban kapott energiát valamire felhasználtam, hasznosítottam, akkor több napig egyfolytában képes voltam benne aludni. Akár több héten keresztül is. Gondolok itt például meditációra, mantrázásra. De ha nem voltak ilyen céljaim, akkor az 5. éjszaka után már nem tudtam elviselni. A fiam 14 éves korában 48 órára volt hitelesítve. Ha ezt túllépte, akkor orrvérzéssel jelezte, hogy túltöltésre került.

A fél éves piramisban alvás előtt terveztem egy piramis alakú lakóházat. Szerencsére nem épült meg. Nem tudtuk volna elviselni az energiáit.

 

Miután van több olyan családi ház, ami hasonlatos egy elnyújtott, téglalap alapú piramishoz, azoknak szeretném javasolni, hogy a belsőépítészeti megoldásokkal, szinteltolásokkal, gerendázattal, belső falak segítségével próbálják ellensúlyozni a forma energetikáját.

 

A fizikai közérzet javító kezelés önálló írásokként található meg a sorszámozott fejezetekben. A kezelés eszközeinek leírása 1-től 5-ig és maga a kezelés leírása a 6. és a 7. fejezetekben. 

 

A kezelés tanulmányozása előtt javasolom az elméleti alapot nyújtó piramisok működéséről szóló írások áttanulmányozását. Segít az eljárás megértésében, az eszközök helyes kialakításában és beállításában.

 

 

Kapcsolatos kutatási témák - tető szerkezetek

Látszólag nem is gondolná az ember, hogy a tető szerkezetek meghatározzák a benne lakó emberek egyensúlyát, harmóniáját, egészségét. A tető szerkezeteknél az alábbi formákat lenne célszerű megvizsgálni:

-          Négyzet alapú - egyenes oldalú.

-          Négyzet alapú - lefele hajló görbe.

-          Téglalap alapú - egyenes oldalú.

-          Téglalap alapú - lefelé hajló görbe.

-          A szabályos sokszög (például ötszög, hatszög) alapú piramisoknál még alapkutatásokra, a sokszög alapú piramisok működési elvének megismerésére van szükség.

  

 

Budapest, 2014. február 22.

Utolsó módosítás: 2024. július 9.