Kőöntés - bevezetés

Úgy tűnik, hogy a piramisok építőnek a kőöntés valamiféle szakmai ártalom.

Bár a gízai Nagy piramisról már többen bizonyították, hogy öntött kövekből készült.

Kérdés, hogy a Ben-Ben csúcs kő is öntött kő lenne? Végül is van rá esély.

 

A bányászok szerint a Ben-Ben kő vulkáni üledékes kőzet. Egyiptológusok szerint a Nagy piramis kövei faragott kövek.

Ilyen alapon a Ben-Ben kő is lehet öntött.

 

 

A piramisok építésénél is felhasználták a kőöntést.

Ugyanezt látjuk a várainknál, a kolostorainknál.

 

Maklári házunkat szeretnénk felújítani.

Miután a falazat szét van szakadva, azt javasolták, hogy alá kellene alapozni körben kívülről. Normálisan vasalatot szokás használni. Viszont a vasalatnak van olyan jellemzője, hogy megváltoztatja a ház és a benne lakók kapcsolatát a mágneses térrel. Ezért nem annyira ember barát. Bár a lakások építésében 99 % a használatának a gyakorisága.

 

Mégis, amennyire lehet, szeretném elkerülni a vasalt betont a házunkban. Ezért merült fel, hogy a kőöntésnél előállítható olyan kő, ami nedvességre tovább szilárdul és nem engedi át a vizet sem.

 

Miután a kőöntési technikákkal készült építményeket a mai napig látjuk, használjuk, így egészen biztosan egy családi ház alapozásának megerősítésére is jól használható.

 

 

Tud ezzel kapcsolatban valaki infóval szolgálni?

 

Alapanyagok, hogyan kell előkészíteni, használni?

 

Esetleg olyat, aki használja ezt a technológiát?

 

A teszteléshez szívesen adom a házunk alapjának megerősítésére a lehetőséget.

Köszönöm!

 

Utóirat

 

Az alábbi személyekről derült ki eddig, hogy végeztek kísérleteket kő öntéssel:

- Jásdi Kiss Imre

 

- Somlósi Lajos - már 20 éve nem foglalkozik vele. Ajánlott két személyt. Jásdi Kiss Imrét és a Pap Árpád L-t.

- Pap Gábor

 

Kőöntésről

 

Gondoltam kicsiben megy, akkor próbáljuk ki nagyobban.
A ház, amiben lakunk egri tufa téglából készült.
A téglákat hajdanán, sárral ragasztottak. Az szolgált kötőanyagként.
A földet könnyen kaparja meg az egér, a pocok, illetve ha mozognak a falak, akkor is könnyen keletkeznek repedések.
Régi ház, ami még fürdőszoba nélkül épült.
Az alapozás nélküli házaknak egyik rákfenéje éppen a víz.
Ezért olyan fontos az esővíz elvezetése.
Na meg a vízvezeték csövek a falban, az alapban, az aljzatbeton alatt ne szivárogjanak.

Egy szó mint száz a ház hátsó részén elég sok rés található, amit gondoltam öntött kővel tömítem el.

A nagyobb mennyiség és a több keverés kicsit közelebb hozott a felhasználáshoz. 4-szer kevertem.

A részletekhez hozzátartozik, hogy a 2-dik keverésnél kiderült, a konyhai mérleg csak 5 gramm fölött kezd el mérni. Ezért a 3-dik és a 4-dik keverésnél tettem valamennyit a szalmiáksóból, aztán levettem az egészet a mérlegről, lenulláztam a mérleget és ismét visszatettem. Így kaptam meg, hogy mennyi szalmiák só került a keverékbe. (A 2-diktól kezdve a szalmiáksó belerakásakor 0-t jelzett a mérleg.)

Keverő lapátnak egy 8 mm-es csaprúd darabot használtam. Arra törekedtem, hogy még meg tudjam keverni. Fontos volt, hogy a résekből ne folyjon ki a töltelék.
Több vízüveg hatására lágyabb keveréket kapok.
A 4 keverésnél a külső réteg kb. 1 óra után már kemény volt.

Először a mészkőport kevertem össze a vízüveggel. Alaposan, ne maradjon száraz rész és figyeltem arra is, ne maradjon csomóban a por.

Utána tettem rá a sót. Ekkor kimentem a zárt helyiségből és az alapos keverést már a szabad levegőn végeztem el az erős ammónia szag miatt.

A réseknél nem igyekeztem a teljes kitöltésre. Csak annyit használtam fel, amivel le tudtam zárni az adott rést. A lakásban az ammónia szag nem érződik, szerencsére. A belső vakolat nem engedi át.

Kíváncsi leszek, az adott helyiség mennyivel lesz melegebb általa? Meg arra is, hogy legközelebb hol kezdik meg a falat a rágcsálók?

A felhasznált anyag táblázathoz tettem az arányokat mutató oszlopokat.

 

 

Kő öntésről szóló receptek

1./  Jásdi Kiss Imre receptjét Lajos Lénárt -tól kaptam a face-es piramis építő csoportomban:

      "1 rész túró,1 rész égetett tojáshéj(mész),10 rész homok."

 

2./  Az általam használt:

      Mészkőpor + vízüveg (Nátronlúg, vagy Kálilúg) + szalmiák só

      A szalmiák só arányáról

      Papp Árpád L.: Egyiptom ősi titkai új megvilágításban c. könyvének a 77-dik oldalának első hasábjában szerepel, hogy

      "Ha a mészkő porhoz (mint katalizátor és adalékanyag) szalmiáksót keverünk 1:10-10 000 (tömegarányban)."

 

      Próbáltam 122 és 343,5 a mész/só arány tartományban.

      Ebben a tartományban 1 órán belül elkezd kötni a keverék.

 

      Emanáció, más néven Mr. Fusion is ezt az összetételt publikálja, de ők ketten arányokról nem beszélnek.

 

3./ Az alábbi receptet Kónya Lajos -tól kaptam.
     Példaként vegye fontolóra a receptet egy kilogramm vastag felhasználható geopolimer oldat elkészítéséhez.
     Az oldat elkészítése az otthonban csak az összetevők alapos összekeverésére korlátozódik, amíg homogén
     tömeg nem fordul elő tömített tömítések és nagy zárványok nélkül.

     Az összetevők keveréséhez egy műanyag edényt, például megfelelő méretű vödröt, egy elektromos fúrót,

     vagy egy speciális fúvókával rendelkező csavarhúzót használunk.

     A tartályban, fokozatosan összekeverve, add:

      lágy hamu – 330 g;

      zúzott salak – 330 g;

      vízüveg (K2SiO3) – 200 g;

      víz – 55 ml;

      KOH 45% - 90 g;    (KOH = Kálium-hidroxid, IUPAC név. potassium hydroxide ;  Egyéb nevek. marókáli, kálilúg)

 

 

Budapest, 2023.november 14.

Utolsó módosítás 2023. november 14.