Piramissal és kristályokkal támogatott
fizikai közérzet javítás eszközei
A piramis mozgatása
Egy kis
történelem
Az első gondolatok még álló piramisról
szóltak, amelyet csak függőlegesen szükséges pozícióba állítani,
megfelelő magasságba emelni.
Aztán következett a
kristályasztal. Egyben ez volt az a pont, amitől a kezelő felület
állva maradt és fölötte a piramis mozgatására merült fel igény.
Az első piramisaim
még fenyő lécekből készültek. Az egyenes piramisaimat még most is
abból készítem. így az első gondolat természetesen az volt, hogy a
görbe piramist is fenyőlécekből készítem.
Miután kialakult,
hogy a piramis mozog, gondoltam egy joystick-szerű szerkezetre, ahol
a tér 3 irányában lehet vezérelni a piramist. A hosszirányú
motorokat el lehet helyezni a berendezésen kívül. Például a falon. A
keresztirányú mozgatásra léteznek eljárások, aminek segítségével még
azt is el lehet helyezni álló környezetben. De a függőleges
mozgatást már csak mozgóként lehet szerelni.
A fenyő lécek és a
mozgatásra használt motorok alapján a készülő berendezés tömegét 30
és 50 kg közé becsültem.
Megcsinálom
magam Anno, felkerestem egy profi céget, hogy ők
mennyiért csinálnák meg a terveim szerinti piramis
mozgatását? A beszélgetés számomra akkor állt meg, amikor a cég
vezére és a vezető tervezője előadta, hogy az egész mozgatást
felfüggesztenék 6-8 db 20 cm x 20 cm-es alapterületű acél tartókra.
Az egész berendezést
egy lakótelepi lakás szobájában akartam üzemeltetni. Szerintem a
mennyezet csak a tartók tömegétől beszakadt volna. így aztán más
utat kellett választani. Ez volt az a pont, amikor azt mondtam,
megcsinálom magam. Könnyen mondhattam ezt a zsebembe lapuló
vasútgépész mérnöki diplomával, melyet a BME-n szereztem
1986-ban.
A tervezés során az
első kérdés arra irányult, hogy a kb. 30-50 kg-os berendezés tömegét
hogyan tudnám csökkenteni. Ha ugyanis a kezeltre bármilyen hiba
folytán ráesik a 30-50 kg-os tárgy, annak igazán nem fog örülni.
Emlékeim szerint egy zsák cement például 50 kg.
A
balsafa A piramis fa lécekből készül. Egy olyan fát
ismerek, ami nagyon könnyű. Ez a balsafa. Modellezők és horgászok
használják. Az 1 kg-os hajómodell osztályból ismertem még
régről.
Első körben motorok
nélkül gondolkoztam tovább. Kézi vezérléssel. Azon gondolkoztam, ha
majd lesz tapasztalatom a mozgatásból, eldöntöm, szükséges-e gépi
vezérlés?
Ebben a pontban
elkészült a tervezett piramis anyagfelhasználás számítása. és
megépítettem ellenőrzés képen az M1:10-es léptékű piramis modelljét.
(A modellt ma is használjuk vetés előtti magok termékenység növelő
eljárására.)
A balsafából
elkészült piramis mindössze 2,4 kg. Ha ez technikai probléma miatt
ráesne bármelyik kezeltre, ez már nem igazán okozna problémát.
A piramis
leszakadásának sok esélye nincs, hiszen a 4 pontos felfüggesztés
egyenként 3 párhuzamos szálú, nemzeti
színű zsinórokkal valósult meg.
Karnis Az interneten
keresgélve találtam olyan karnis változatot, amely nagy teherbírású
(50 kg-mal terhelhető.) és görgős megoldású. A görgős megoldás
biztosítja az egyenletes mozgathatóságot. Ezek a karnisok színházi
célra kerültek kialakításra. Segítségükkel nehéz függönyöket
lehetséges mozgatni. A karnis alumínium profilt használ. A karnist a
Panoráma 12 Kft.-től (1056 Bp. Váci u. 66. Mátyás Károly -
+36-30/931-3262 ) rendeltem.
Felfüggesztés Eredetileg
a piramis alapéleinek sarokpontjait gondoltam felfüggeszteni. Ennek
megfelelően rendeltem a méreteket. - 2 db alumínium karnis
4,90m +végzárók zsinórmagassága 310 cm baloldali
kezelővel balra gyűjt. Szereléskor 66 cm-rel kisebb
(4,24 m) hosszra vágtam. - 2 db alumínium karnis 3,3 m,
végzárók zsinórmagassága 260 cm jobboldali
kezelővel jobbra gyűjt. Szereléskor 30 cm-rel kisebb
(3,0 m) hosszra vágtam.
Hozzá a rögzítéshez
szükséges klipszeket. A kereszt karnis rögzítésére a szállító tett
javaslatot, amit elfogadtam.
A 2 db
rövidebb karnis a keresztirányú és a magassági mozgatást
teszik lehetővé.
Felfüggesztésre a
görbe piramis oldaléleinek törés-, görbületi sarokpontjai
szerencsésebbnek bizonyultak.
A balsafa piramis
elkészítése után kerültek fel a mennyezetre a karnisok. A piramisból
a kezelő asztal feletti mozgatás miatt több keresztbefutó él csak
részlegesen van meg. Ezért úgy gondolkoztam, hogy a felfüggesztést
egy, a karnisok összekapcsolásához használható keretet készítek. A
keret nagyobb, mint a görbe piramisnak a törésvonala által
meghatározott négyzete. Ha pontosan ugyan akkora vagy kisebb lenne,
akkor a piramis könnyen instabil állapotba kerülne. A nagyobb keret
az esetleg fellépő instabil mozgást hamar lecsillapítja.
A zsinórok egyenletes
futását fa csapokra faragott varrógép orsókkal valósítottam meg. A
balsafa felülete elég szálkás. Ezért a zsinórzat és az orsók alatt
ragasztó szalaggal végig bevonásra kerültek. így a zsinórzaton
keresztül lényegesen kevesebb erővel lehet a megfelelő mozgatást
elvégezni. Az orsók is könnyebb futásúvá váltak.
A zsinórzat vezetése
A képen látható a
zsinórzat 2 db szemescsavaron történő levezetése. A zsinórház
kivételével mind a 3 helyen ezt alkalmaztam. összesen 2 db varrógép
orsó került szerelésre. Egy a zsinórház tetejére és egy a
legmesszebb lévő sarokpont elérésére. (A legmesszebb lévő sarok
elérésére korábban 2 db szemescsavart alkalmaztam, de azoknak az
orsóhoz képest túl nagy volt az ellenállása, súrlódása.)
A karnisokban a
zsinórzatot úgy szereltem át, hogy a két belső és a két külső zsinór
kapjon hasonló szerepkört. Mind a kereszt, mind a hosszirányú
mozgatás esetén.
A zsinórzattal a
mozgatást úgy alakítottam, ki, hogy későbbiekben lehessen motorokkal
szerelni. Ezért a felfüggesztést úgy készítettem el, hogy lehetőleg
ne alakulhasson ki idővel a zsinórzat megnyúlása miatti kotyogás. és
mozgás irányváltás esetén se legyen kotyogás.
A
képen a hossztartónak a keresztkarnis felfüggesztésének kotyogást
gátló megoldását látjuk. Először hurkapálcával szereltem. Majd ennek
kiszakadása után alumínium pálcával.
A hosszanti karnisok
egymástól mért távolsága 165 cm.
A kereszt mozgatást
lehetővé tevő karnisok közé egy merevített négyzet került, melynek
külső oldalainak távolsága 177 cm. A hosszú oldalak a karnishoz a
két végén és középen is felfüggesztésre kerültek.
Képen a szerelt felső keret.
A Felső alap 170
cm-es oldalú négyzet.
A felső keret
meghatározó része az orsóház és a hozzá csatlakozó
zsinor távtartó. A zsinor távtartó méretei:
- 130 cm hosszú
- 78 mm széles
- 8 mm vastag
A zsinórzatot
szemescsavarokhoz lehet kötni. A szemescsavarok távolsága az aljától
- 5 cm; egymástól - 1 cm.
Képek a
zsinórházról
A zsinórház belső oldala
A zsinórok kötözésére szolgáló
távtartó
A
zsinórház külső oldal nézete
A zsinórház felül nézete
A zsinórház tetején két zsinór
görbülete 90º-os. Az egyik varrógép orsóval került megoldásra. A
másik a felső keret lécének fóliázásával oldódott meg.
A
felülnézeten jól látható a 4 zsinór vezetésére szolgáló fa orsó. A
fa orsó is balsafából készült. A fa orsó tengelye zsákvarrótűből
készült. A zsinórház oldalnézeti képein látható sötét színű szál
segítségével lehet a varrótűt kihúzni szerelés
alkalmával.
A zsinórház külső nézete
A
kezelés A kezelés során a 260 cm oldalhosszú piramist a
teljes kristályasztal felett tudom mozgatni. Vagyis 210 cm-en át. A
hosszirányú karnist úgy alakítottam ki, hogy az a szoba egyik
oldaláig érjen. A falon rögzítettem a hosszirányú mozgatást.
Keresztirányú
mozgatásra csak ritkán van szükség. Leginkább akkor, amikor kezelés
előtt a piramist középre húzom és a kezelés végeztével a piramist a
szoba külső falához közelebb húzom.
Keresztirányú
mozgatást az oldalán fekvő kezeltnél gondoltam elsőre. Illetve az is
felmerült, hogy a piramis csúcsán át érkező energia nyaláb
szétosztható-e a piramisban, vagy annyi párhuzamos kezelésre van
szükség. Nos, a beérkező energia a piramison belül mindenhová
eljut. Párhuzamos, több sávból álló kezelésre nincs szükség.
Függőleges mozgatásra
pedig csak a piramis helyzeteinek felvételekor van szükség.
Függetlenül, hogy az egyes rétegek kezelésében a gerinc és az
asztallap távolsága jelentősen változhat.
Meglepetés Az
elkészült balsafa piramis és az egyenletes, könnyű járású alumínium
karnis lehetővé teszi, ha a kezeltben az adott szinten és rétegben
valamilyen blokk található, a piramis megakad a mozgatása során.
Vagyis az elkészült piramismozgatás nagyon érzékeny. A kezeléseknek
volt olyan szakasza, ahol ezt a képességét kihasználtuk.
A kezdetben tervezett
gépi piramismozgatásnak egyelőre nem látom értelmét. Nagyon fontos
információk nyerhetők a kézi piramis mozgatásából, a húzó-vonó
szerkezet kiadott hangjaiból.
Budapest, 2014.
április 21.
Utolsó módosítás:
2019. január 8. |